A Szilágysomlyói Református Egyházmegye gyülekezeti lapja, a Gyertyaláng közölte Lukács József esperes közgyűlési jelentését, miszerint Ippen felújították a műemlék-templomot, Szilágyperecsenben önerőből építettek új orgonát. Júliusban felszentelik Kéméren a felújított 200 éves barokk orgonát, és Szilágybagoson folytatják az orgona és a parókia javítását. Krasznán a műemlék-templomban a mennyezeti kazettákat fogják restaurálni; Szilágysomlyón a templom javítására készülnek. Szilágynagyfaluban az egyháznak visszajuttatott Bánffy-kastély felújítását tervezik, Krasznahorváton újrakezdték a Teleki-kripta restaurálását. Sarmaságon új parókiát építenek, ravatalozó építéséhez fogtak, a bányatelepen templom építésére készülnek. Az egyházmegye kórustalálkozóját júl. 11-én Kémeren tartják, amikor a felújított orgonát szólaltatja meg dr. Kovács László Attila professzor, orgonaművész. /(Fejér László): Egyházmegyei tevékenységek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./
2004. július 31.
Ki vállalhatta volna más, mint Kelemen Antal karnagy-dirigens a rétyi Kováts András Fúvószenei Egyesület és a zenekar negyedszázados történetének megírását? A Feketeügy partján ülő Réty zenei életének újjáteremtése fölvirágoztatása az ő nevéhez kötődik. Kelemen Antal „A hangosan szóló csend zenéje” című könyvben megemlékezett az elődökről és a támogatókról /köztük Guttman Mihály, Angi István, Csire József, Birtalan József és László Attila professzorokról, zenetanárokról/ is. /Magyari Lajos: Monográfia rétyi fúvósokról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./
2004. november 18.
Uzonban a helyi Jókai Mór Közművelődési Egyesület rendezésében ünnepelték a Szivárvány asszonykórus fennállásának tizedik évfordulóját. Uzonban hagyományai vannak a közös éneklésnek. Itt 1880-ban alakult kórus. Azóta van kisebb-nagyobb megszakításokkal karéneklés. A Szivárvány kórus 1994-ben alakult. Karnagya, Keresztes Enikő zenetanár Seprődi János-díjat kapott, tájékoztatott Kőmíves István, az egyesület elnöke. A megjelentek megkoszorúzták Jókai Mór emléktábláját. A kórustalálkozó a Jókai Mór Művelődési Otthonban folytatódott, ahol Ráduly István polgármester és László Attila, a Romániai Magyar Dalosszövetség alelnöke mondott köszöntőt. Uzonban működik az Atlantisz Fúvósegyesület is. /(Kgy. Z.): Jókai-megemlékezés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./
2004. december 9.
Az eredménytelen népszavazás után a Hargita Népe szerkesztőségébe határon innen és határon túlról érkeztek felháborodott levelek. Deáky András Gyimesbükkről kérdezte: „Hát mégsem került az Anyaországban elég magyar nemzetben gondolkodó magyar?! Hát tényleg beteg Magyarország?” „Bocsánatot kérek Önöktől nemzetáruló társaimért" – írta levelében Béres László Attila Esztergomból. Balló Ibolya Budapestről írta elkeseredett sorait. „Gratulálok a győzelmükhöz a kormánypártoknak, és konok székelységgel kijelentem, hogy amíg ők saját népük ellen uszítanak, és ‘győzedelmeskednek’, én nem kérek árváim nevében és nem is fogok elfogadni tőlük egyetlen vasat sem" – szögezte le Böjte Csaba dévai ferences szerzetes. A kormánypártok képviselői győzelemről beszélnek. Kit győztek le? A saját népüket! Minden erkölcsi felelősség az uszító kormányé, hangsúlyozta Böjte Csaba. „Mi, a Lakiteleken alakult Mindszenty József Politikai Kollégium negyvennégy tagja a másfélmillió IGEN-ből, megsokszorozzuk erőnket annak érdekében, hogy az elszakított nemzetrészek újból egymásra találjanak!" – olvasható a negyvennégy aláírással ellátott közleményben. /Sarány István: Vélemények az eredménytelen népszavazásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./
2004. december 14.
Dr. Klárik László Attila Kende Péter, Párizsban élő ’56-os emigráns gondolatmenetét fogadja el. Kende szerint az integrális magyar nemzetállam széthullása nem Trianonnal kezdődött, hanem legalább egy évszázaddal korábban. A liberális reformnemzedék ugyanis nem tudta nemzetiségi problémát megoldani. Közép-Kelet-Európában az együttélés nem rendezhető nemzetállami megoldásokban. A közép-kelet-európai probléma gyógyírját nem nemzetállami, hanem föderatív megoldásokban kell keresni. Dr. Klárik szerint jövőbe néző, korszerű székely nemzeti önképet kellene teremteni. A maximális cél a nemzetközösséggé alakulás. Kende szerint ebben a fogalmi rendszerben a székely ember a magyar népközösség része, egyszersmind a romániai nemzetközösség tagja. A kettős állampolgárság intézménye lehetőséget teremthetett volna arra, hogy a székely ember egy időben lehessen tagja mind a magyar ,,nemzetnek”, mind a romániai nemzetközösségnek. /Dr. Klárik László Attila: A kettős állampolgárság, avagy a nemzetállami ábránd keserű pirulája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./
2005. február 24.
Április elején tartják az RMDSZ Kolozs megyei szervezetében a tisztújítást. A potenciális elnökjelöltek listáján Kónya-Hamar Sándor jelenlegi elnök, Vekov Károly volt parlamenti képviselő, Molnos Lajos és László Attila kolozsvári önkormányzati képviselő, valamint a tavaly először megyei tanácsossá választott Dániel Márton neve is megtalálható. /Borbély Tamás: Ki lesz a Kolozs megyei RMDSZ elnöke? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
2005. április 11.
Április 9-én tartották a tisztújítást az RMDSZ Kolozs megyei szervezetében. A küldöttek 56 százalékának támogatásával László Attila lett az új elnök, aki hat év után váltotta fel Kónya-Hamar Sándor képviselőt. Az új elnök a számon kérhetőség bevezetését és a szakmaiság megteremtését ígérte. Első elnöki teendőjeként Tőkés László református püspököt és Markó Béla RMDSZ-elnököt hívja meg az RMDSZ Kolozs megyei székházába. Kónya-Hamar Sándor beszámolt kétéves mandátumáról. A megyei szervezet tagsága meghaladja a 41 ezret. A Kolozs megyei parlamenti képviselő a későbbiekben egyik legvitatottabb kijelentése az volt, hogy az országos szervezettel rendeződött a viszonyuk. Mátis Jenő szerint a Kolozs megyei szervezet megítélése a szövetség országos vezetősége részéről továbbra is rossz. A testület ellenvetés nélkül fogadta el Kónya-Hamar beszámolóját. Kónya-Hamar Sándor programbeszédében magyar bank létrehozását, a településfejlesztés és útjavítás fontosságát hangsúlyozta. Vekov Károly elsősorban a kolozsváriak támogatására számíthatott. A szavazás eredményeként a megyei szervezetben csupán a tavalyi helyhatósági választások előtt megjelent László Attila vállalkozót bízták meg, hogy a megyei szervezetet a következő két évben vezesse. /Borbély Tamás: Új elnök a Kolozs megyei RMDSZ élén. László Attila számonkérhetőséget és szakmaiságot ígért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2005. április 16.
Tőkés László püspök elfogadja László Attila indítványát, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet székházában találkozna Markó Bélával. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleménye idézett Tőkés Markóhoz írt válaszleveléből. „A párbeszéd és annak tárgya – az autonómia – fontosságának tudatában továbbra is szorgalmazom a megbeszélést” – írta a püspök, aki egyházi és EMNT-elnöki kettős minőségben kíván Markóval tárgyalni. Azt javasolta, hogy mindkét fél fogadja el az egy héttel ezelőtt megválasztott László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök helyszínre vonatkozó indítványát, s „a párbeszéd tárgya legyen az erdélyi magyarság autonómiája – a kisebbségi törvénytervezet összefüggésében”. /Tőkés találkozna Markóval Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
2005. május 7.
Május 6-án László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének új elnöke fiatal csapattal állt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) elé, amely hat tartózkodással szavazta meg a politikus által javasolt elnökséget. Az MKT elnöke továbbra is Máté András. A tisztségre ketten pályáztak. A 2003 és 2005 között a tisztséget betöltő Máté András kihívója Mátis Jenő volt, aki végül 49–20 arányban maradt alul. László Attila bemutatta az általa választott új elnökséget. A gazdasági feladatokkal Makkai Zsolt foglalkozik, az ifjúsági ügyekkel pedig ifj. Deák Ferencet bízták meg. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési alelnök Vákár István lett, a humánerőforrás fejlesztésért Csoma Botond felel. A pályázatírással és a civil szervezetekkel való kapcsolattartással Varga Zoltánt bízták meg. Kalotaszeg ügyeivel Póka András György, Szamos mente és Mezőségért Sallai János, Aranyosmentéért pedig Kolozsy Ernő felel. A Kolozs megyei szervezet kulturális ügyekért felelős alelnökének Sántha Attila költőt nevezték ki, aki ideiglenesen az oktatási ügyekért is felel. Bitay Levente továbbra is ügyvezetői feladatkört teljesít. /Borbély Tamás: Máté András lett az MKT régi-új elnöke. A döntéshozó testület fiatal elnökségnek szavazott bizalmat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2005. június 9.
Júliusban kellene aláírni a Kolozs megyei koalíciós együttműködési megállapodást, ezt szeretné László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. A kormány beiktatása óta fél év telt el, de nem sikerül dűlőre vinni a helyi együttműködési megállapodás kérdését. A megyei tanácsnál működő művelődési felügyelőség vezetői tisztségére mai napig nem nevezték ki a Kolozsvári Állami Magyar Opera aligazgatói posztjára kinevezett Szép Gyula helyett az új vezetőt. /(borbély): Akadozik a kormánykoalíciós együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2005. június 11.
László Attila Kolozs megyei RMDSZ elnök szerint jogtalan a román kormány döntése az észak-erdélyi autópálya építésének felfüggesztéséről. Létezik egy érvényes szerződés is, amit annak idején a kormány aláírt. A megyei elnök arról is szólt, hogy az új kormány beiktatása óta eltelt ugyan fél év, de máig sem sikerült a koalíciós partnerekkel Kolozs megyében egyezségre jutni. Fontos tisztségek betöltetlenül állnak. A megyei tanács tagjai kifogásolták, hogy későn, sokszor csak a tanácsülés idején kapnak kézhez határozati tervezeteket, ráadásul sok esetben a szakbizottságok megkerülésével. A megyei tanácsosoknak máig sem határozták meg pontosan feladatköreiket. /Csomafáy Ferenc: Döcögő koalíció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
2005. június 27.
A szórvány érdekében megalakult a Kezdeményező Kedvű Képviselők Kalotaszentkirályi Köre (5K). Máté András parlamenti képviselő, az egyik szervező hangsúlyozta, nem valami ellen szervezkednek, hanem a szórvány gondjainak megoldásáért és hatékony képviseletéért fogtak össze. Az ülés kezdeményezője Máté András és Lakatos Péter Bihar megyei képviselők voltak, akik Kolozs, Bihar, Szilágy és Arad megyei törvényhozókat, valamint önkormányzati vezetőket hívtak meg az ülésre. A Kalotaszentkirály-Zentelke település iskolájában jelen volt Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei, Király András, Arad megyei, Pete István, Bihar megyei, Seres Dénes és Fekete Szabó András Szilágy megyei képviselő, Lakatos András oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnök, Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, az RMDSZ ottani megyei szervezetének az elnöke is. – Ultimátumot kell adni a csúcsvezetőségnek, hogy foglalkozzanak a Partiummal és a szórvánnyal – szögezte le Kiss Sándor. Kerekes Sándor és Pálfy Mózes Zoltán Kolozs megyei tanácsalelnökök meghívót kaptak az ülésre, de nem jelentek meg. László Attila a két magyar vezetőt marasztalta el az észak-nyugati régió megyei fejlesztési tervének az elhanyagolása miatt. Az ötletszegényes RMDSZ-es gyűlésekhez képest a résztvevők szokatlanul nyíltan beszéltek az RMDSZ hibáiról is. Kiss Sándor szerint a kormányzati munkában részt vevő RMDSZ-es miniszterek és államtitkárok már telefonhívásokra sem hajlandók válaszolni, mi több, törvényhozó kollégáikkal is csak fogadóórákon állnak szóba. Kónya-Hamar Sándor szerint az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa sóhivatal, a részt vevők 80 százaléka azt sem tudja, miért van jelen. Máté András a képviselőházi frakciógyűlést bírálta, amely „csak arra jó”, hogy esetleg néhány kollégától a bizottságában lévő újdonságokról értesüljenek. Lakatos András az ügyvezető elnökség pazarlására hívta fel a figyelmet. /Borbély Tamás: A szórványt képviselő csoportosulás alakult az RMDSZ-ben. Élesen bírálták az RMDSZ testületeinek működését és a szövetség vezetőit is. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./ Nem az RMDSZ ellen hozták létre ezt a csoportot, a szövetségen belül akarnak működni, és a szórványnak hangot adni, jelentette ki a Kezdeményező Kedvű Kalotaszentkirályi Képviselők Köre (5K) megalakulásáról Máté András képviselő. Ami jó Székelyföldnek, nem mindig felel meg a szórványnak is, mondta. A szórvány ugyanannyi szavazatot hozott, mint Székelyföld, ezért súlyában tekintve e két régiót egyenlőként kell kezelni. Amennyiben a kisebbségi törvény tervezete nem megy át olyan formában a törvényhozáson, ahogyan akarták, akkor az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból. /Borbély Tamás: Máté: az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból, ha nem sikerül elfogadtatni a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2005. július 12.
László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök közölte, hogy a megyei tanácsnak szándékában áll létrehozni egy Kolozs megyei érdekeket képviselő információs és lobbiirodát Brüsszelben. Egy új lap, az Erdélyi Gazdálkodás ingyenes mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaklap akar segíteni a gazdák EU-s felkészítésében. A lap alapítói, Dimény Zoltán és Nyári Julianna személyesen mutatkoztak be. Dimény Zoltán Kolozsváron végezte agronómiai tanulmányait, és jelenleg a Duna TV Gazdakör című adásának felelős szerkesztője. Dimény Zoltán szeme előtt az egykori Hangya szövetkezeti mozgalom példája lebeg, amely annak idején maradéktalanul betöltötte a rá bízott szerepet. Az Erdélyi Gazdálkodás terjesztését a történelmi egyházak, valamint az RMDSZ megyei szervezetei vállalták. /Csomafáy Ferenc: Ingyenes szaklap az erdélyi gazdáknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./
2005. szeptember 8.
Megvonta támogatását az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettestől, akit azért menesztenének tisztségéből, mert a magyar nyelvű oktatásban számos probléma továbbra is megoldatlan, jelentette be László Attila RMDSZ-elnök a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) ülésén. Idén is késéssel érkeznek meg a magyar nyelvű tankönyvek az iskolákba, mivel a kiadók többnyire olyan fordítókat alkalmaznak, akik felületes munkát végeznek. Például a felvilágosodás helyett fénykorszak, Nagy-Britannia helyett Brit Tenger, a baktériumok lebomlása helyett lefokozása jelent meg a tankönyvekben. Kolozs megyében 1997-hez képest az első osztályos gyerekek létszáma 50 százalékkal csökkent. Megnőtt a kiscsoportos óvodások száma. Eddig 17–18 gyerekkel indultak a csoportok, az idén mindenhol 30-ra bővült a létszám. Sikerült magyar bölcsődét indítani Kolozsváron. /Borbély Tamás: Leváltanák a magyar oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettest. A Kolozs megyei RMDSZ vezetői elégedetlenek Török Ferenc munkájával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2005. szeptember 9.
A leváltással fenyegetett Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettessel szolidaritást vállal a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Az RMPSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Tárkányi Tímea Erika állásfoglalásban reagált László Attilának, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnökének azon bejelentésére, miszerint megvonja a politikai támogatást Töröktől, akinek munkáját kifogásolja. Az RMPSZ megalapozatlannak tartja a bejelentést. Április 9-én egy kolozsvári tanácskozáson a Kolozs megyei oktatás helyzetét és a tanfelügyelők munkáját értékelték az iskolaigazgatók. Ezen a megbeszélésen bizalmat szavaztak a magyar tanfelügyelőknek, köztük Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettesnek is. Az RMPSZ vezetői etikátlannak tartják, hogy akkor került sor erre a bejelentésre, amikor az érintett személy szabadságát tölti, s emiatt lehetősége sincs véleménynyilvánításra. /Szakmai szolidarizálás Török Ferenccel. Megalapozatlan László Attila bejelentése – véli az RMPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./
2005. szeptember 10.
Mégsem menesztik tisztségéből Török Ferencet, a Kolozs megyei magyar oktatásért felelős tanfelügyelő-helyettest. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke közölte, miért vonta meg támogatását Töröktől. Kihelyezési vizsgát rendezett a tanfelügyelőség matematika tanároknak, azonban a tételeket nem fordították le magyar nyelvre. Emiatt az egyik jelölt írásos panaszt tett. László Attila, Takács Csaba ügyvezető elnök és Lakatos András oktatási alelnök ezek után eldöntötték, hogy menesztik Török Ferencet. László Attila találkozott a főtanfelügyelő-helyettessel, majd eldöntötték, hogy „egyelőre együtt dolgoznak”. /B. T.: Mégsem menesztik Török Ferencet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./
2005. szeptember 12.
Az V. Nemzetközi Magyar Fotóművészeti Fotópályázat nagydíját Kovács László Attila sepsiszentgyörgyi fotográfusnak ítélte oda idén a Magyar Fotóművészek Világszövetsége (MFVSZ). Az MFVSZ ötödik alkalommal szervezte meg a kiállítást. /A Nemzetközi Magyar Fotópályázat nagydíját Kovács László Attila kapta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./
2005. szeptember 27.
A régészeti ásatások megszüntetését Kolozsváron a városi tanács rendelkezései szeptember 30-ra ígérik. László Attila városi tanácsos emlékeztetett: a régészeknek semmi joguk nincs folytatni a munkálatokat, hiszen nem kérték a határidő meghosszabbítását, ha mégsem igazodnának az érvényes rendelkezéshez, akkor súlyos törvénytelenséget követnének el. /Októberig eltűnik a második gödör is. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2005. október 3.
Bensőséges rendezvénysorozattal ünnepelte a hétvégén fennállásának huszonötödik évfordulóját a sepsiszentgyörgyi Cantus Firmus vegyes kar. A története során közel 160 kórusművet megszólaltató, az 1989 előtti korszakban is több országos elismerésben részesült vegyes kar köszöntésére öt vendégkórus társaságában rendeztek ünnepi műsort Sepsiszentgyörgyön. Az ország egyik legjobb nem hivatásos kórusának tartott együttest 1980. október 2-án alapította László Attila karvezető, zeneszerző. A jubileum alkalmából emlékfüzetet adtak ki. /Csinta Samu: Telt ház tisztelgett a volt dalosok emléke előtt, és tapsolt a maiaknak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./
2005. október 5.
Annak ellenére, hogy Boros János kolozsvári alpolgármester és László Attila megyei RMDSZ-elnök több ízben ígéretet tett, hogy szeptember végéig sor kerül a Mátyás szoborcsoport előtt levő kutatóárkok betömésére, ez mégsem történt meg. A két politikus szerint Emil Boc kolozsvári polgármester Egyesült Államokba történő utazása előtt egyezség született, hogy a városvezető távolléte ellenére érvényt szereznek a betömésről szóló döntésnek. Mindez ellenére Boc telefonált Amerikából: az akciót állítsák le. Ez az RMDSZ súlyos kudarca. Ilyen esetben a helyi RMDSZ vezetőinek nem kellene visszariadniuk attól, hogy Emil Boc szemébe mondják: vége az együttműködésnek, írta Kiss Olivér, a lap munkatársa. Boc korábban maga is azt nyilatkozta: szeptember 30-ára betömik a gödröt. /Kiss Olivér: Mégsem tömték be a főtéri gödröket. A Kolozs megyei RMDSZ súlyos kudarcot könyvelhet el. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
2005. október 6.
Október 11-ig ad haladékot a Kolozs megyei RMDSZ kormánykoalíciós partnereinek a kolozsvári régészeti árkok betömésére. Ellenkező esetben fontolóra veszik az együttműködési megállapodás felbontását, fejtette ki László Attila RMDSZ-elnök. Megerősítette, hogy a Román Hírszerző Szolgálat olyan jelentést készített, amelyből kiderült, hogy a második gödör betömése etnikumok közötti konfliktushoz vezetett volna Kolozsváron. László Attila úgy vélekedett: Emil Bocot félretájékoztatták Bukarestből, elhitették vele, hogy feszültséget okozott volna a városban a gödörtömés. /Borbély Tamás: RMDSZ: Boc dobja az első lapát földet a gödörbe! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2005. október 7.
Az aradi vértanúkra emlékeztek október 5-én Kolozsváron, a hidelvi református templomban. A rendezvényt az RMDSZ hidelvi kerülete és a Református Egyházközség szervezte. Az istentisztelet után dr. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke tartott megnyitóbeszédet, majd Egyed Ákos akadémikus és Sebesi Karen Attila színművész előadása hangzott el. Fellépett a hidelvi református egyházközség kórusa. /Emlékműsor a hidelvi református templomban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2005. október 11.
Kolozsvár Főterén tátongó gödrökkel kapcsolatban László Attila, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke elmondta: amint lehetséges, tárgyalnak a polgármesterrel, addig nem nyilatkoznak az ügyben. Máté András RMDSZ-es parlamenti képviselő is megerősítette: László Attila társaságában találkozni készül Emil Boc polgármesterrel, hogy tisztázzák a kialakult helyzetet. /E-R. F., K. O.: Gödörügy: várakozó állásponton az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2005. október 12.
Az Egyesült Államokból visszatért Emil Boc polgármester és az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, László Attila teljes egyetértésben nyilatkozott október 11-én a főtéri kutatóárkokról. A polgármester elmondta: azért állíttatta le a gödörtömést, mert nem akarta, hogy az ultranacionalisták kihasználják a helyzetet. László Attila kijelentette: túl kemény szavakat használt a múlt héten, amikor a helyi szintű együttműködés felbontásával fenyegetőzött. Az ásatások ügye városrendezési kérdés, és fontosabb teendők is vannak, minthogy ennek kapcsán meddő vitát folytassanak – fogalmazott a politikus. Egyetlen kérdés maradt a levegőben: miért mondta Boros János alpolgármester, hogy Emil Bocot a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) jelentésére hivatkozva figyelmeztették egy esetleges etnikumközti zavargás veszélyére. A polgármesteri hivatal jövő héten újabb szakmai vitát tervez a Főtér sorsáról. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Egyelőre maradnak a gödrök Kolozsváron. Jövő héten újabb szakmai fórumon egyeztetnek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./
2005. október 13.
A Magyarországon kitört első kommunista-ellenes forradalom jövő október 23-án lesz 50 éves. Az 1956-os megmozdulást Romániában olyan szimpátia-megnyilvánulás kísérte, amely nem kerülhette el az akkori állambiztonsági szervek figyelmét. Az egyetemi központokban, a fiatal értelmiségiek és a tanárok körében nagyszámú letartóztatásra került sor. Ez mintegy 35 ezer embert – ötezer magyart és hatszor annyi románt érintett. Sokan hosszú évekre kerültek börtönbe, fejtette ki László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Az RMDSZ emlékművet szeretne állíttatni ezeknek a személyeknek, ezért ötletbörzét hirdet. Egyetlen kikötése van: felirata In memoriam 1956 legyen, semmi több. /E.-R. F.: Ötvenhatos emlékművet állítanának Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2005. november 1.
Kovács Lehel adjunktus elmondta, megütközött Tariceanu miniszterelnök kijelentésén, hogy nem támogatja az egyetem újraindítását, mert ő a multikulturalitásban hisz. Sajnálattal lehetett látni a kormányülésen, hogy mi az álláspontja az egyetem ügyében a három tárgyaló félnek: Markó Béla, Gyurcsány Ferenc és Tariceanu egymásnak dobálták a veszett fejszét. Gyurcsány kormányfő azt mondta, Markóék dolga, Markó azt, hogy szerepel a közös kormányprogramban, tehát együtt valósítják meg, Tariceanu pedig elsüllyesztette a témát a szeparatizmus és a multikulturalitás szembeállításával. A múlt héten a magyar tanszékvezetők elutasították a hungarológia kar tervét, kiálltak a tüntetők mellett és bírálták a magyar tagozat vezetőségét. A hungarológia ötletét most vetették fel harmadszor 1993 óta, a magyar tanszékek vezetői pedig valamennyiszer elutasították ezt. Nem megoldás ugyanis a három tanszék egyesülése révén létrehozott magyar kar, ellenkezőleg, marginalizálódáshoz vezet. Hirtelen termet neveztek el magyar rektor-helyettesről, első alkalommal megszervezték a magyar vonal tanévnyitóját. Hantz Péter, a BBTE tanára a tüntetésen elmondott beszédében kitért arra, hogy több kollégáját is megfélemlítették, azért nyilatkozott a Bolyai ellen. Emellett a magyar tanszékeken sok olyan kolléga van, akik a régi rendszerben szintén magas tisztséget töltöttek be. A tüntetés előtti napon László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke magához hívatott két szervezőt, és azt mondta neki titkosszolgálati /SRI/ jelentése van arról, hogy ellentüntetés és interetnikus konfliktus szítása készül, ezért jó lenne elnapolni a tüntetést. Az ellentüntetés tíz-tizenöt szórólapozó román fiatalt jelentette, de nyoma sem volt erődemonstrációnak vagy interetnikus konfliktuskeltésnek. 1998-ban a kolozsvári RMDSZ-képviselők benyújtottak a parlamentben az egyetemre vonatkozó törvénytervezetet, ezt azonban még az RMDSZ sem támogatta kellő súllyal. Helyette benyújtott egy másik tervezetet, majd a kettő egymást szépen kioltotta. A másik nagy gond, hogy szakadék van a BBTE magyar tagozatának vezetősége és az RMDSZ között is. Salat Levente rektor-helyettesék azt nyilatkozták, hogy az RMDSZ azért nem akarta napirendre tűzni a magyar karok ügyét, mert várta a kisebbségi törvénytervezet elfogadását, az RMDSZ viszont cáfolta ezt. /Bagoly Zsolt: Veszett fejszéből lesz a Bolyai egyetem. Jelentés a harc állásáról – Kovács Lehel adjunktust kérdeztük. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./
2005. november 8.
November 6-án volt Kolozsváron az evangélikus templomban Kovács László Attila, a Protestáns Teológia tanára kantátájának ősbemutatója. A szerző elismerést érdemel, mert sikerült a hozzávetőlegesen száztagú együttest (ének- és zenekart) összekovácsolni, és jó színvonalú előadást létrehozni. /Nagy-Hintós Diana: A közérthetőség nyelvén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2005. november 15.
November 12-én Nagyenyeden, a Vártemplomban lépett fel a Protestáns Teológiai Intézet Énekkara, a BBTE Református Vallástanárképző Karának zeneszakos hallgatói és a kolozsvári diákok alkalmi zenekara. A bevezető áhítatot dr. Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora tartotta. A 40 tagú teológiai vegyes kar és a 23 tagú zenekar dr. Kovács László Attila teológiai tanár bibliai szövegre írt kantátáját (Kő-kantáta) adta elő. /Bakó Botond: Kórushangverseny a Vártemplomban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./
2005. november 26.
László Attila februárban vette át a Kolozs megyei RMDSZ vezetését. A megyei elnök beszámolt az elmúlt néhány hónap tevékenységéről. Májusban indították útnak azt az elképzelést miszerint vidéken falunapokat, néptánctalálkozókat szerveznek. A hagyományteremtésre helyezték a hangsúlyt. Kolozs megyében jelenleg 196 RMDSZ-es önkormányzati tanácsos van. A jövő év januárjában elkezdődik ezeknek a tanácsosok továbbképzése, 3–4 hónapot tartó elméleti oktatás. Ez bárki számára nyitott, nincs RMDSZ-tagsághoz kötve. A tanfolyam ingyenes és kötelező a jelenleg tisztségben lévő tanácsosok számára. Csoma Botond jogász, a humánerőforrással foglalkozó alelnök koordinálja a tanfolyamot. A mezőgazdaságban bekövetkező változások szükségessé teszik a szakmai képzést, amelyet jelenleg pedig Bakó Béla koordinál. Kolozs megyében jelenleg több mint 360 magyar érdekeltségű civil szervezet van, ebből 27 ifjúsági, amelyeket be kell vonni a közpénzek elosztási rendszerébe.– Erdélyben mindössze öt szórványközpont működik, melyeket eddig a Communitas Alapítvány és külföldi források finanszíroztak, de ezek mára apadóban vannak. Új források után kell nézni. Évente két nagyobb rendezvény bevételét szánják az alapítványok támogatására. December 18-án a Kolozsvári Magyar Opera és az Országos RMDSZ Művelődésügyi főosztálya társszervezésében gálaműsort szerveznek. Ezenkívül az év végi üdvözlőlapok eladásából származó bevételt is felajánlják az alapítványok támogatására. /László Attila: Örvendetes, hogy sok fiatal önkéntes is részt vesz. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
2005. november 28.
November 26-án tartotta éves közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kolozsváron, idén ünnepelték az EMKE megalakulásának 120. évfordulóját. A résztvevők egyperces csenddel adóztak Zahoránszky Ibolya emlékének, akinek elhunytával a Máramaros vidéki magyar közösség egyik éltetőjét vesztette el. Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, az 1885-ös alakuláskor a megmaradás volt a cél, a három alappillér, amelyre építettek: az egyház és az iskola megerősítése, a gazdasági erő megtartása és a kultúra felkarolása. Azóta is erre a három tényezőre kell figyelnie az erdélyi magyarságnak. 1910-ben például 163 iskola, 77 óvoda élvezte az EMKE támogatását, 227 könyvtár, 154 daloskör működött az égisze alatt. 1949-ben az összes civil szervezetet megszüntették, az EMKE is erre a sorsra jutott, majd 1991-ben újraalakult. Kötő József államtitkár elnöki beszámolójában az EMKE történetét meghatározó építő tevékenységet emelte ki. A felújítások, építkezések sorából kiemelendő a Szabédi-ház, a pusztinai közművelődéi központ, a Györkös-ház, az országszerte épülő magyarházak, és nem utolsósorban a Barabás Miklós Céh kolozsvári székháza. Több mint 60 civil szervezet csatlakozott társszervezetként az EMKÉ-hez. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök bemutatta a marosvásárhelyi szervezet által az ünnepi alkalomra megjelentetett kiadványt. Szép Gyula alelnök elismerte: a minisztériumban való gyenge képviselet rányomja bélyegét a magyar közművelődési életre, hiszen a megyei igazgatóságok, múzeumok, könyvtárak stb. a minisztérium alárendeltségébe tartoznak, ezért elenyésző a magyar alkalmazottak száma. A területi szervezetek képviselői megtartották beszámolóikat. Délután a Magyar Színházban folytatódott az ünnepség a Guttmann Mihály vezette Romániai Magyar Dalosszövetséggel együtt. Az EMKE idei díjátadóját kórusfellépések színesítették. Az EMKE-díjak nemcsak ünnepi gesztusok, hiszen olyan személyiségek kapják meg évről évre, akik a közművelődés prófétái, példájukat népszerűsíteni kell – fogalmazott Kötő József. Az idei díjazottak: Spectator-díj: a Filmtett szerkesztősége; Kacsó András-díj: Orza Calin; Bányai János-díj: Antal Árpád; Kun Kocsárd-díj: Varga Ferenc; Nagy István-díj: Tana Anna; Bánffy Miklós-díj: Kövesdy István; Kovács György-díj: Dobos Imre; Poór Lili-díj: Bicskei Zsuzsanna; Szentgyörgyi István-díj: Kováts László; Szolnay Sándor-díj (a Barabás Miklós Céhel közösen): Novák Ildikó, Szabó Márta és Németh Júlia; Monoki István-díj: Kiss Jenő; Balázs Ferenc-díj (a Romániai Magyar Népfőiskolai Társasággal közösen): Balla Zoltán; gr. Mikó Imre-díj: László Attila; életműdíj Szilágyi Ferenc és Orth István. Farkas Imola: Továbbélés a cselekvés jegyében. /120 éves az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
